Ha megkérdezel egy marketingesekkel teli szobát, hogy mikor kell az üzeneteket kiküldeni, sokan ugyanarra a meggyőződésre jutnak: hétköznap reggelente. Ha ez általánosan hatékony lenne, akkor a magasabb átkattintási arányt könnyű lenne elérni, és a csapatok nem vitatkoznának erről a Slack-fonalakon és a konferenciák színpadán. Ehelyett a postaládák közötti verseny fokozódott. Az e-mail kampányok az értesítésekkel, az együttműködési pingekkel és az alkalmazásjelvényekkel szemben küzdenek a helyért. Minden célközönség másképp viselkedik, ami azt jelenti, hogy az e-mail marketing teljesítménye iparáganként, vásárlói érettségenként és eszközhasználati szokásonként nagyon eltérő.
Ezért minden e-mail kampányt nem feltételezéseken, hanem kulcsfontosságú mérőszámokon keresztül kell értelmezni. A valódi cél az, hogy az embereket a megfelelő pillanatban érjük el, nem pedig az, hogy ugyanazt az e-mailt a versenytársakkal egy időben küldjük el, és reméljük, hogy valahol megragad a címzett postaládájában. A viselkedés földrajzi elhelyezkedés, életkor, munkakör, életmód és számtalan más demográfiai jellemző alapján különbözik. Azok a márkák, amelyek a piacot felülmúlva teljesítenek, úgy kezelik az e-mail marketing sikerét, mint valami kísérletezéssel kiérdemelt dolgot, nem pedig valaki más viszonyítási pontjából kölcsönzöttet. A győztes e-mail marketingprogramhoz árnyaltságra, kontextusra és iterációra van szükség – nem pedig babonára.
Miért van szükség az időzítéshez kontextusra, nem pedig folklórra?
A tanulmányok gyakran a kora reggeli órákat emelik ki ideális időintervallumként, de a modern e-mail marketingeszközök azt mutatják, hogy az időzítés attól függ, hogy kihez szól. A marketingüzenetek küldésének időpontja függ a rendelkezésre állástól, a napi ritmustól, a figyelmi időtől és a szellemi terheléstől.
Ha hozzáadjuk az időzónákat, a feltételezések összeomlanak. Egyes felhasználók kora délután reagálnak a legjobban, különösen akkor, ha a címzett helyi idejéhez igazodnak. A múltbeli adatokat elemző csapatok gyakran felfedezik, hogy a legerősebb elkötelezettségük a központi időzóna körül összpontosul, míg másoknál a délelőtti órákban van a csúcs, különösen a szokásos munkaidőben dolgozók körében.
Ezért hibás az egyetemes legjobb pillanat koncepciója. Az időzítés csak akkor eredményez nagyobb elkötelezettséget, ha az Ön saját adataiból származó valós e-mail elkötelezettségi mintákon alapul – nem pedig valaki más tanulmányán.
A közönség nem monolitikus – és az időzítés sem az.
A kifinomult marketingesek kísérleteket építenek a közönségszegmensek köré, és elemzik, hogy a közönség viselkedése hogyan befolyásolja az eredményeket, hasonlóan ahhoz, ahogyan a szervezetek az alkalmazottak elkötelezettségét felmérő eszközöket használják a részvételi minták és az érzelmek megértéséhez. Egyes felhasználók e-maileket küldenek ingázás előtt; mások kora reggel, kávé mellett böngésznek; a vezetők gyakran küldenek marketing e-maileket a tervezési megbeszélések után. Ezek a tendenciák azonban változnak, mert a közönség viselkedése fejlődik, és az időzítésnek is alkalmazkodnia kell hozzájuk.
A helyi kultúra is számít. Egyes régiókban az elkötelezettség csúcspontja a helyi időszámításhoz igazodik. Az ügyfelek például hajlamosak több időzónában is reagálni, ami bonyolítja az automatizálási szabályokat. Eközben a szombat reggelek gyakran felülmúlják a hétköznapokat a vásárlók körében, különösen az ünnepi promóciók idején. Az optimális időpont még ekkor sem statikus – az évszakok, a kategóriaciklusok és a pszichológiai kiváltó okok függvényében változik.
Amikor az időzítés előny helyett kötelezettséggé válik
A túlzott üzenetküldés felgyorsítja az e-mail fáradtságot, különösen azoknál a csapatoknál, amelyek a hét közepén, a zsúfolt csúcsidőben elavult e-mail küldési stratégiákra támaszkodnak. Egy adott közönség másképp reagál a tárgysoroktól függően, és az átgondolatlan e-mail-küldés rosszul optimalizált küldési idejű kivitelezéshez vezet. A közönség preferenciáinak figyelmen kívül hagyása károsíthatja a feladó hírnevét, ami aztán károsítja a jövőbeli elérést.
Az ebédidőhöz kapcsolódó ablakok is számítanak – az ebédszünetek számos szakmai csoportban növelhetik a megnyitási arányt. A friss adatok azt mutatják, hogy a közönség viselkedésének részletes elemzése élesebb teljesítménynövekedést eredményez, mint az általános ütemezési finomítások. Még a tárgysor beállítása is befolyásolhatja a kampány általános teljesítményét, különösen az új feliratkozók körében, akik a kezdeti tapasztalataik alapján alakítják ki a jövőbeli e-mailekkel kapcsolatos elvárásaikat. Azok a márkák, amelyek figyelik az eszközhasználati trendeket, általában jobban teljesítenek, mint azok, amelyek figyelmen kívül hagyják azokat.
Miért az adatok, és nem az ösztönök határozzák meg a győzelem időzítését?
A jól teljesítő csapatok elemzik az előfizetői szokásokat, értékelik a kampányok teljesítményét, és keresik a legjobb küldési időpontot a megfigyelt kattintási arány időbeli változásai alapján, és keresik a legjobb küldési időpontot a megfigyelt kattintási arány időbeli változásai alapján – gyakran fejlett, mesterséges intelligencia alapú e-mail eszközökkel támogatva.Azonosítják a különböző küldési időpontok közötti mintákat, különösen azért, mert a nagyobb ünnepek torzítják a normákat. Egyes szezonális pillanatok jobb elkötelezettséget, mások erősebb, magasabb megnyitási arányt váltanak ki, különösen akkor, ha a márkák a megfelelő időzítéssel ütemezik az e-maileket.
Az erős vásárlási előzményekkel rendelkező kiskereskedők szegmentált reggeli e-mailekkel növelhetik az elkötelezettséget, elkerülve a találgatásokat, amelyek gyengítik a promóciós e-maileket. A nemzetközi márkáknak figyelembe kell venniük a földrajzi elhelyezkedést, amely sok marketinges által alábecsült módon befolyásolja az e-mailek időzítését.
Mit mérnek valójában a legokosabb e-mail csapatok
Annak tanulmányozása, hogy a címzettek postafiókjában hogyan halmozódnak fel az üzenetek, tisztázza az optimális időzítést, növeli az elkötelezettségi arányt és javítja a teljesítménymutatókat. A globális célközönséggel foglalkozó vállalatoknak még bonyolultabb a helyzetük, mivel a kampányok rosszkor eshetnek ki, ami gyengébb e-mail teljesítményhez vezet. Az e-mail küldési időpontok nyomon követése segít a jó minőségű tartalmakat eltolni a zajos késő esti órákból, teret engedve a láthatóságnak.
Néhány szervezet kísérletezik az AI-eszközökkel, hogy megjósolja, mikor interakciózik a legtöbb előfizető. Mások a közönségszegmentációs keretrendszerekre támaszkodnak, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Az egyes e-mail-küldési időpontok hosszabb időszakokon átívelő felülvizsgálata az időzítést inkább optimalizálási réteggé, mint szerencsejátékká teszi.
Az igazi következtetés: az időzítés kiérdemelt, nem pedig kölcsönzött.
Nincs varázslatos egyetemes pillanat. Csak az a pillanat létezik, amelyik működik az előfizetők számára – kísérletekkel bizonyítva, mintákon keresztül validálva és iterációval finomítva.
A piacot felülmúlóan teljesítő csapatok:
- ellenőrzött tesztek lefuttatása
- a longitudinális adatok trendjeinek elemzése
- a menetrendi szabályok hozzáigazítása a viselkedésváltozásokhoz
- szegmentáció helyett átlagok helyett szegmentáció
- az időzítést élő változónak kell tekinteni
- inkább a kapcsolatépítésre összpontosítanak, mint a mennyiségi dömpingre
És ami a legfontosabb:
Nem azt kérdezik, hogy „Mikor küldik más márkák a kampányaikat?”, hanem azt, hogy „Mikor akarnak a mi feliratkozóink hallani rólunk?”.
GYIK
1. Hogyan változik a kattintási arány az e-mail kampányok időzítése alapján?
Az időzítés befolyásolja, hogy hány feliratkozó veszi észre az üzenetet és reagál rá, így az átkattintási arány gyakran megnő, ha az e-mailek a zsúfolt postaládák helyett az aktív órákban érkeznek. Az e-mail kampányok hatásának megértéséhez a legmegbízhatóbb módszer az, ha több ütemezett teszt során összehasonlítjuk az elkötelezettséget, ahelyett, hogy általános viszonyítási pontokra hagyatkoznánk.
2. Befolyásolja-e az e-mail marketing időzítése az e-mail kampány eredményeit és az általános e-mail elkötelezettséget?
Igen – az e-mail marketing üzenetek időzítése közvetlenül befolyásolja az e-mail kampány teljesítményét, mivel az e-mail elköteleződés attól függ, hogy az emberek mikor állnak mentálisan rendelkezésre az olvasáshoz és a döntéshez. Azok a listák, amelyek akkor kapnak üzeneteket, amikor a figyelem magas, idővel erősebb konverziót és tartósabb reakciókészséget mutatnak.
3. Okozhat-e a rossz időzítés e-mail fáradtságot, különösen egy olyan e-mail küldemény esetében, amely figyelmen kívül hagyja a közönség viselkedési mintáit?
A rosszul időzített üzenetek növelik az e-mail fáradtságot, mivel a közönség viselkedését figyelmen kívül hagyó e-mail üzenet inkább tolakodónak, mint hasznosnak tűnik. A relevancia és az időzítés együttesen működik, így kevesebb e-mail küldése okosabb pillanatokban erősebb eredményeket hoz, mintha többet küldenénk rosszkor.
4. Hogyan határozhatják meg a márkák a legjobb küldési időpontot a kattintási arány javításához és az e-mail teljesítmény erősítéséhez?
A márkák a legjobb küldési időpontot a kattintási arány és a hosszú távú e-mail teljesítmény mérésével, ellenőrzött kísérletezéssel azonosítják. Ahelyett, hogy találgatnának, az okos csapatok elemzik az elköteleződési ablakokat, szegmentálják az eredményeket, és figyelemmel kísérik a változásokat, amikor a közönség időbeosztása az év során változik.
5. Miért változik az e-mail küldési idő az egyes szegmensekben, és hogyan segít az egyes e-mail küldési idők értékelése az eredmények javításában?
A különböző csoportok különböző e-mail küldési időpontokra reagálnak, mivel a rutinok, eszközök és prioritások eltérőek, így minden e-mail küldési időpontjának felülvizsgálata segít a marketingeseknek valódi mintákat felfedezni. Ez a megközelítés támogatja az optimalizálást kis és nagy listák esetében egyaránt, különösen akkor, ha a célcsoportok régiók vagy iparágak között mozognak.
